A konfliktusok erősödését és gyengülését befolyásoló tényezők
Sok konfliktus oka az, hogy ahány ember annyi személyiség, annyiféle érdek és szükséglet. Mondhatjuk azt, hogy konfliktushelyzetekben gyakran helytelenül viselkedünk, ám valójában ezek csak rögzült magatartásformák, amelyeket szüleinktől, tanárainktól, az életünk során látott minták alapján sajátítottunk el. És, bár a konfliktusokkal nincs baj, hiszen azok modern pszichológiai álláspontok szerint mindenképpen életünk természetes velejárói, s kreatív funkciójuk, motiváló erejük, személyiség formáló hatásuk is lehet, azért érdemes megismerkednünk olyan elméletekkel, amelyek növelik a konfliktusok erejét, így ezek elkerülésével hatékonyabban kordában tarthatjuk ezeket a helyzeteket.
Átértékelés esetén a vitázóknak sikerül egyetértésre jutniuk, mivel az egyik fél átértékeli problémáját, elvárásait újragondolja és alkalmazkodik a másik véleményéhez.
Az önmagát beteljesítő jóslat az a magatartás, amikor az egyik fél előre feltételez egy magatartást a másik féltől, aki valóban úgy is cselekszik, mivel csak reagál a felé irányuló viselkedésre.
Mivel a saját indítékaink, ismereteink birtokában tudunk csak a konfliktusban részt venni, így saját álláspontunkkal szemben elfogultak vagyunk és akkor beszélhetünk észlelési gátakról, ha a másik fél viselkedésének megítélésénél ezzel nem számolunk és emiatt ésszerűtlennek tartjuk cselekedeteit, érveit.
A feszültséggel teli helyzetekben kevésbé vagyunk képesek a másik felet teljes egészében látni, a jó tulajdonságaival, javaslataival is foglalkozni és elfogadni, ez a jelenség pedig észlelésbeli torzítást eredményezhet.
A kommunikációs gátak az adott helyzetekben, mikor ellenséges magatartás, hangulat tapasztalható megnehezítik az észlelt hibák korrekcióját. Akár egy egyszerű beszélgetés során is megélhetünk olyat, hogy partnerünk nem pontosan azt olvassa ki szavainkból, mint amit mi közölni szeretnénk vele, egy feszültséggel terhes helyzetben ez még erőteljesebben felszínre kerül.
Hiedelmek alatt azt értjük, mikor a kudarcok hatására fantomképeket alakítunk ki egymásról a vita során és ez a téves elképzelés tovább táplálja az ellenségeskedést a felekben.
A konfliktus előre haladtával, elhúzódásával a bizalmatlanság és „gyűlölet” egyre növekszik a vitázó felekben, ezáltal pedig egyre agresszívabbá válnak. Gyakran már olyan mértékig fajulnak ezek az indulatok, hogy az eredeti tárgytól teljesen eltérnek, és az lesz a fő cél, hogy megleckéztessék a másikat. Ekkor már erőszakról is beszélhetünk.