A konfliktusok paraméterei

A konfliktusok kapcsán mindig fontos számba venni a konfliktus „paramétereit”, melyek a következők:

• mindig van egy tempója, dinamikája a konfliktusoknak. Itt akár gondolhatunk egy gyors, heves szóváltásra, mely egy véletlen félreértésből alakul ki egyik pillanatról a másikra vagy akár egy éveken át tartó, a „szamárlétrán” előre araszoló kollégára, aki a rá bízott felelősség és a fizetési besorolása közötti ellentétet nem képes feldolgozni és emiatt a felettesével, munkatársaival is feszült, frusztrált kapcsolatot ápol

• ennél a gondolatnál említjük meg a konfliktusok szereplőit. Itt különbséget kell tennünk a helyzetben aktívan résztvevő egyének és azok között, akik bár az adott konfrontációnak nem cselekvő részesei, de annak eredménye az ő életükre, lelki állapotukra is hatással van.

• így jutunk el egy következő fontos tulajdonsághoz: a konfliktus mindig egy adott társadalmi helyzetben jön létre. Ezáltal lesznek a konfliktusban olyan személyek, akik erőteljesebben érintettek, míg mások kívülállóként szemlélik csak az eseményeket. Ilyen helyzet lehet akár egy vallási vagy települési közösség életében bekövetkező változásból eredő konfliktus vagy akár adott országok, nemzetek közötti vitás helyzet.

• viszonyulás szempontjából nézve a konfliktus irányulhat egy korábban kialakult állapot megváltoztatására, vagy annak megakadályozására, de akár a szituáció vagy az ellenfél teljes kiiktatására, megsemmisítésére is. Utóbbi esetben totális konfliktusról beszélünk.

• a személyek közötti konfrontáció általában egy adott területen és adott témát, tárgykört illetően bontakozik ki. Tipikusan szervezeten belül zajló hatalmi játszmák, illetve szerepek újraelosztása kapcsán beszélhetünk olyan helyzetről, mikor konkrét tevékenységeket illetően nincs feszültség két vezető személy között, de a felső vezetésben betöltött szerepük és erőfölényük kialakítása, erősítése érdekében egymásnak feszülnek az ellentéteik

• a konfliktusoknak mindig van célja és végül

• a konfliktus egy folyamat, mely a feszültség kialakulásától, a kirobbanásán és kiteljesedésén keresztül, a lezárásig, megoldásig vezet és szakaszokra bontható az alábbiak szerint:

• Látens konfliktus:

Azon feltételek megjelenését jelenti, amelyek a konfliktust okozzák, esetleg megelőzik. Ilyenkor a konfliktus még, mint lehetőség jelenik meg. Ahhoz, hogy konfliktus kialakuljon, valamelyik félnek rá kell ébrednie arra, hogy fenyegetettségnek van kitéve.

• Észlelt konfliktus:

Az észleléshez szorosan kapcsolódnak az érzések. A fenyegetettség hatására sokféle érzés alakulhat ki, düh, félelem, feszültség, idegesség stb. Sokszor az érzéseink alapján ébredünk rá, hogy baj van, konfliktus helyzetbe kerültünk.

• Átérzett konfliktus:

Az észlelés és az érzések valamilyen reakciókat váltanak ki belőlünk. Sokféle megoldás adódik a konfliktus megoldására: megegyezés, támadás vagy konstruktív probléma megoldás egyaránt. A konfliktus tényének felismerése negatív érzést vált ki az emberekből, amelyet kivetítünk a másik félre. Ilyenkor már átélt konfliktusról beszélünk.

• Kézzel fogható konfliktus:

Nyilvánvaló jelei vannak a konfliktusnak, ezek egy kívülálló számára is észlelhetőek. Ezek lehetnek például hangos vita, de akár feszült, terhes csönd is.

• Konfliktus feloldása / elnyomása:

A konfliktus megoldása, végkimenete sokféle lehet. Az eredmény attól függ milyen a felek pszichikai reakciója, milyen a közöttük fennálló kapcsolat, milyen volt a szituáció.

Az alapesetek a következők:

• a felek megegyeznek, arra törekszenek, hogy a konfliktust megoldják. Ez a legkedvezőbb lehetőség, hiszen ilyenkor mindkét félben a pozitív megerősítés, a nyertes-nyertes érzés alakul ki, így nagy valószínűséggel nem generálódik újra a feszült helyzet.

• az egyik fél győz a másik fölött, ami további konfliktus forrása lehet, hiszen a vesztes fél frusztrációja tovább nő és megmarad benne a visszavágás vágya, az az érzés, hogy legyőzték, így elégtételt kell vennie sérelmeiért.

• a konfliktus elnyomása, úgy teszünk, mintha mi sem történt volna, de a szunnyadó parázs bármikor lángra kaphat, és újabb konfliktus gerjesztődik. Talán mondható, hogy ez a legkellemetlenebb kimenete a konfliktusoknak, hiszen egy felszínre jutó, megnyilvánulásoktól kísért vitás helyzetet könnyebb kezelni, akár egy külső fél bevonásával is, míg a csendes, részben titkolt feszültség nem csak az adott személyekre, de a környezetükre is rányomhatja a bélyegét. A ki nem mondott problémák sokszor hiedelmeket szülnek és egyre inkább elszakítják az adott személyt a realitásoktól. Sokszor mondjuk azt, hogy ha egy fájdalmat vagy sérelmet már ki tudunk mondani és meg tudunk fogalmazni, azzal már a megoldás felé vivő úton el is indultunk.

• Konfliktus utóhatások:

A konfliktus megoldásának módja meghatározza, hogy milyen újabb konfliktus alakulhat ki. Ha valamelyik fél abszolút vesztesnek érzi magát, akkor ez feszültséget kelt benne, ami ismét konfliktust fog okozni. A nyertes fél hajlamos pozícióját túlértékelni, ezzel másokat frusztrál, és ismét konfliktus helyzetbe kerülhet.