A munkahelyi vezetők szerepe

Fontos szerepe van a munkahelyi konfliktusokban a vezetőnek. A jó vezető képes a felmerülő konfliktusokat megvitatni, rendezni vagy akár eliminálni. Fontos a vezető vezetési stílusa, amely lehet autokratikus, demokratikus vagy engedékeny is. A demokratikus stílussal, ahol a problémák megbeszélése, a munkatársak döntéshozatalba történő bevonása jellemző, sokkal elégedettebbek a munkatársak és ennek köszönhetően kisebb mennyiségben alakul ki közöttük feszültség, konfliktus. Az autokratikus vezető esetében sokkal több elnyomott érzelem, frusztráció szunnyad az alárendelt személyekben, hiszen ennek a vezetési stílusnak jellemzője az egyszemélyes döntéshozatal, az erős kontroll a beosztottak felett, a teljesen szubjektív értékítélet. Ezek a „körülmények” bár nagy mennyiségi teljesítményt eredményeznek, ám azt csak állandó ellenőrzés mellett hozzák a kollégák. Amint a kontroll megszűnik, úgy a beosztottak teljesítménye is jelentősen lecsökken.

Az engedékeny vezetők esetén a tekintély és az irányítás hiánya eredményezhet félreérthető helyzeteket, hiszen ő csak a megfelelő körülmények biztosítását vállalja magára és a beosztottak szabad kezet kapnak a feladatok elvégzési módjának megválasztásában. Ezáltal a teljesítmény minősége és mennyisége egyaránt a leggyengébbnek bizonyul, a munkatársak különböző iránykeresése pedig könnyebben generál vitás helyzeteket.

Érdekes különbség figyelhető meg a feladat- és eredményorientált vezetők között is. Míg az előbbiek hajlandóak a feladat elvégzése érdekében a személyes kapcsolatokat is beáldozni, addig az utóbbiak számára fontosabb a jó hangulat és személyesebb légkör kialakítása.

Fontos a vezetőnek azzal is tisztában lennie, hogy a kollégákat különböző dolgok motiválhatják a konfliktusok kialakulásában:

• van, aki számára a rá ruházott „hatalom” elsődleges és alapvető elismerésként a vállalati hierarchiában való előrelépés motiválja vagy ennek elmaradása eredményez frusztrációt és konfliktushelyzetet

• másokat a bizonytalanságtól való félelem mozgat, ezáltal például nem lesznek hajlandóak döntési pozíciókat felvállalni, vagy a kudarctól való félelem miatt nem fognak nyílt konfliktusba bocsátkozni, viszont az elfojtott indulataik kihathatnak teljesítményükre

• vannak, akiknek a saját és családjuk érdekei az elsődleges fontosságúak, míg néhányan a közös jó érdekében munkálkodnak inkább

• van, akire a férfias megközelítés jellemző, amelyben a pénzben kifejezhető értékek bírnak jelentőséggel, míg a másik csoportba tartozók ennél előrébb sorolják a mások jólétére gyakorolt hatásokat, mások jólétére való érzékenységet.